A válásról kicsit másképp, vagyis filmajánló!

2019.11.24

A következő blogunk témája egy válást bemutató film, mely mély érzelmeket mozgat meg, aktualitásából az azóta eltelt évtizedek óta sem veszített.

Az 1979-ben forgatott, Dustin Hoffman és Meryl Streep kifogástalan szereplésével készült Kramer kontra Kramer című film kapcsán a Vox magazin felteszi a kérdést: "kié legyen a gyerek? Még nem vetődött fel fájdalmasabb és komplexebb módon, mint Kramer házaspár válása esetében, ahol az önző férj már épp túllép az önzőségén, és végre igazi apjává lesz a fiának, amikor a lelépő exfeleség bejelentkezik érte."

Ted Kramer miközben elérte karrierje csúcsát, nem vette észre, hogy házassága romokban hever. Felesége - Ted számára váratlanul -, elhagyja, fiukkal egyetemben. Miközben Ted egyedül neveli fiát értetlenül szembesül azzal, hogy gyermekének egyik héten kedvenc étele a marhasült, következő héten pedig utálja azt. De nem csak a marhasültet, hanem az apját is, magát hibáztatja, hogy az anyja elhagyta.

Egy idő után Ted már szívesebben jár játszótérre, mint hogy a munkáltatójának megfeleljen, joggal érezheti úgy, hogy "jó apa." Annak ellenére, hogy gyermeke egy baleset során majdnem elveszíti látását, és annak ellenére is, hogy a család széteséséig gyakorlatilag csak az anya foglalkozott gyermekük nevelésével. Idővel egyértelművé válik, hogy az apa és fia harmonikus viszonyt alakított ki egymással. Egy év különélés után az anya felborítja a család életét, beadja válókeresetét, egyben egyedül szeretné nevelni gyermekét. Elgondolkodtató, hogy a gyermekelhelyezésnél vajon a gyermek lelki, testi és erkölcsi fejlődése az anyánál vagy apánál biztosított jobban. Sajnos sok válásnál, a gyermek érdekei, általa közvetített értékek a háttérbe szorulnak.

Vajon kegyetlen Johanna, mert megpróbálja visszaszerezni gyermekét? Nem feltétlenül. És embertelen, mert másodjára is otthagyja gyermekét? A döntéseire nem lehet egzakt válaszokat adni, sem elítélni cselekedete miatt. Láthatóan az anyát is megviseli a válás, és az ezzel járó fájdalom. Ami még foglalkoztathatja a nézőt, hogy vajon a fiúból milyen felnőtt lesz, viszi-e magával a szülőktől kapott/örökölt sérüléseket?

A film jól tükrözi, hogy a család szétesését, valamint a gyermek és szülő lelki válságát. Szívszorító érzés.

Egy ilyen, lelki gyötrelemmel teli műalkotás nem a csak a színészeket, hanem a nézőt is megviseli, tudván tudva, hogy egy házasságot kevesebb lelki sérüléssel is le lehet(ne) zárni.