Színezzük ki a hétköznapokat! Kommunikációs technika 4 lépése 2.rész

2020.12.04

Hogyan szárnyalhatunk egy kapcsolatban anélkül, hogy magunkba folytjuk a véleményünket? hogyan lesznek színesek a hétköznapok? Olvassátok tovább, és a szavak erejének csodáját felfedezhetitek.

Az új blog sorozatunk második része következik. Az első fejezetben a társas kapcsolatokban kialakult vitás helyzetekben a társunk viselkedésének ítéletmentes megfigyelésére fókuszáltunk. Ebben a részben pedig az érzelmek azonosítása és kifejezése kap hangsúlyt, vagyis, hogyan fogalmazzuk meg az érzéseinket, anélkül, hogy a másikat megbántanánk, vagy háborús övezetté alakítanánk az otthonunkat.

Gyermekkorunkban még megvan az a képességünk, hogy önzetlenül, minden porcikánkkal odafigyeljünk a másikra, és ez nem esik nehezünkre. Nincsenek kategóriák a fejünkben, a másikat, legyen az szülő, testvér, vagy barát elfogadjuk minden megnyilvánulásában. Ha hibázik, vagy megbánt valaki, könnyedén megbocsátunk gyerekként neki.

Gyermekként még nem rakódtak ránk a külső környezetünk elvárásai, a családi mintázatok . Az előző felejezetben megvizsgáltuk, hogyan lehet a másik fél viselkedését kissé kívülállóként, három lépést hátralépve megfigyelni ítélkezés nélkül.

Most megnézzük, hogyan lehet a puskaporos hangulatban érzéseinket, gondolatainkat békés köntösbe ágyazva a másik tudtára adni. Még mielőtt megszólalnánk, fontos, hogy a saját érzéseinket is felismerjük, vagyis a másik viselkedése milyen érzéseket keltenek bennünk. Az érzelmeinkkel kapcsolatos szókincsünk bővítése folyamatos tanulás, fejlődés része.

Gyakori jelenség az is, hogy már előre feltételezzük, hogy a másik vajon mit gondol rólunk, vagy mit fog szólni, ha őszintén elmondjuk, mit érzünk. Ezek az előítélettel kibélelt gondolatok tévútra vihetik a beszélgetést. Ezek az előfeltevések mind a félelmeinkből adódnak, melyek megbénítanak bennünket, és a kapcsolatunk fejlődését is. Jó, ha arra koncentrálunk, ami bennünk zajlik, és ezt fogalmazzuk meg én üzentek formájában. Figyeljünk arra, hogy ne gondolatokat fogalmazunk meg, pl: "úgy érzem, hogy nem figyelsz rám" helyett, "magányosnak érzem magam."

Érzéseink kifejezésére érdemes olyan szavakat használni, amelyek pontosan kifejezik az érzéseinket, nemcsak homályos tartalmakat rajzolnak a másik fél számára. A jó, rossz szavak nem körvonalazzák pontosan mit is szeretnénk, vagy mi zajlik bennünk. Marshall Rosenberg nyomán bátran használhatjuk ezeket a mellékneveket állapotunk kifejezésére, pl: bosszús, elcsigázott, bánatos, érzékeny, félénk, indulatos, energikus, érdeklődő, izgatott, csodálkozó stb.

Ha már sikerül saját aktuális állapotunkat pontosan kifejezni, akkor könnyebben tudunk egymással kapcsolatba lépni. Segítheti a konfliktusok megoldását, ha érzéseink kimutatásával hajlandóak vagyunk sebezhetőségünket felvállalni.

Nem könnyű otthon saját erőből ezeket a lépéseket gyakorolni. Házilag barkácsolni párkapcsolati módszereket nem feltétlenül célravezető, vagy sikeres. Egy-egy technika külön-külön nem biztos, hogy eredményre vezet. A módszerek bemutatásával az a célunk, hogy megmutassuk, hogy van kiút akár egy mély párkapcsolati gödörből is. A mediátor összefogja ezeket az eszközöket, és külső segítőként más szempontokra hívja fel a figyelmet. A mediáció során segítünk ezen technikák felismerésében, gyakorlásában. A mediátor semleges, közvetlen tanácsot nem ad, azonban a kommunikációs technikákra rávezeti a feleket, akik maguktól érzik meg az újfajta beszélgetés ízét. Ettől lesz igazán hatékony a mediáció.